Az érzések és a stressz

Az érzések és a stressz

Néhány részlet Dr. David R. Hawkins – Elengedés című könyvéből:

Sok figyelmet és nyilvánosságot kap a stressz témaköre, azonban a lényegi természetét ritkán ismerik fel. Úgy mondják, hogy hajlamosabbak vagyunk a stresszre, mint valaha. Mi a stressz alapvető oka? Természetesen nem a külső sürgető tényezők. Azok csupán azon mechanizmus példái, melyet kivetítésként jellemeztünk. „Őket”, illetve „azt” tartjuk bűnösnek, pedig valójában pusztán az elfojtott érzelmek belső nyomásának kiengedését érezzük. Ezek az elfojtott érzések tesznek minket sebezhetővé a külső stresszel szemben.

A stressz igazi forrása valójában belső; nem külső, ahogyan azt az emberek hinni szeretnék. Például a hajlandóság, hogy félelemmel reagálunk, azon múlik, hogy eleve mennyi félelem van bennünk jelen, amit majd egy inger kiválthat. Ahogy nő bennünk a félelem, úgy alakul át a világészlelésünk is félelemteli, megfontolt várakozássá. A félelemmel telt ember számára ez a világ borzasztó. A dühös ember számára a világ a kielégítetlenség káosza és bosszúság. A magukat bűnösnek valló emberek a kísértés világát és a bűnt látják mindenütt.”

„Az alapvető szabály az, hogy arra összpontosítunk, amit elfojtunk.”

„A stressz a tudattalanul vagy a tudatosan elfojtott érzések felgyülemlett nyomásából adódik. A nyomás kiutat keres, így a külső események csupán kiváltói annak, amit eddig tudatosan és tudattalanul egyaránt elnyomva tartottunk.”

„Egy negatív érzés azonnal a test izomerejének ötvenszázalékos elvesztését idézi elő és látásunkat – fizikailag és mentálisan egyaránt – szintén beszűkíti. A stressz a mi érzelmi reakciónk valamely sürgető tényezőre vagy ingerre. A stresszt a hitrendszereink és az azokhoz társuló emocionális nyomások határozzák meg. Nem a külső inger tehát az, ami a stresszt előidézi, hanem a rá adott reakciónk mértéke.”

„A stressz okozta sérülés csupán a saját érzelmeink eredménye.”

A stressz utóhatásainak enyhítése és a külső eseményekre való összpontosítás helyett, érdemesebb inkább a stressz valódi okait megszüntetni. Az érzelmi stresszoldás során a mögöttes feszültség forrásait keressük meg és oldjuk fel, melyek nem mások, mint a tudatosan és tudattalanul elfojtott negatív érzések.

Hogy miért érdemes az érzelmi stresszt oldani?

Meglátásom és tapasztalatom szerint azért, mert általa elérhető egy stabil és kiegyensúlyozott érzelmi/mentális állapot. Ha jobban belegondolunk ez jelenti az alapot, amelyre a jelenünket és jövőnket építjük. Szóval egy csöppet sem elhanyagolható, hogy stabil, vagy ingoványos ez az alap.

Mikor érdemes az érzelmi stresszoldást segítségül hívni?

  • Ha új célokat tűzünk ki magunknak, melyeket szeretnénk megvalósítani, és nem mellékesen a jelentkező akadályokat is könnyedén szeretnénk kezelni.
  • Amikor más határoz meg célokat nekünk és nem tudunk úgy helytállni, ahogy szeretnénk, vagy kellene – gondolhatunk itt az iskolára, tanulásra, vizsgákra, vagy pl.: a munkahely tipikusan ilyen terület, ahol teljesíteni kell, nem is akárhogyan.
  • Bármilyen versenyhelyzet, amikor ott a tét.
  • De tulajdonképpen az életünk bármely területe, ahol azt érezzük, hogy nem úgy mennek a dolgaink, ahogy szeretnénk, elképzeltük, vagy netalán elvárják tőlünk

Nem kell megvárni, hogy olyan stresszesnek érezd magad, hogy már csak azt látod a lelki szemeid előtt, hogy mindjárt összedől minden, vagy minimum Te kerülsz a padlóra. Ennél sokkal árnyaltabb az érzelmek világa, mert hihetetlen finoman, sokszor szinte észrevétlenül befolyásolják működésünket, akár jó, akár kedvezőtlen irányba.