Wingwave-coaching a nagy fellépés előtt

Wingwave-coaching a nagy fellépés előtt

Wingwave-coaching a nagy fellépés előtt

Cora Besser-Siegmund és Harry Siegmund

Az elmúlt években a wingwave-coaching hatékony módszerként írta be magát a történelembe a vizsgák, prezentációk, versenyek előtti érzelem-menedzsment területén. A szerzők ebben a cikkben az eszköz alapjait és hatásait foglalták össze.

Mi a közös egy világbajnokságban, egy személyes interjúban és egy szerelmi vallomásban? Vannak olyan pillanatok egy ember életében, amely percek vagy akár másodpercek alatt győzelmet vagy bukást hozhatnak, és minőségi hatást gyakorolnak életünk további részére. Ezek a pillanatok egyre gyakrabban meghatározóak a mai modern ember életében: Az előző évszázadban, ha valaki tanulmányai sikeres befejeztével munkát vállalt, akkor akár évtizedeken keresztül egy munkahelyen dolgozhatott, míg manapság sok tapasztalt szakember még a meglévő pozíciójának megtartásáért is folyamatosan harcol, és ebben a küzdelemben folyamatos teljesítmény-nyomás alatt áll. Az ismétlődő „vizsgahelyzeteket” sokan stresszként élik meg vagy akár perspektíváik és életminőségük romlásának veszélyeként.

„A nagy nyilvánosság előtt megnyilvánuló személyeknél – ahogyan számos tanulmány igazolja – szociális félelem alakul ki. A publikum összetételének és elvárásainak ismerete hiányában az előadó hajlamos nagymértékben elbizonytalanodni az adott szituációban, ami okozhat enyhe lámpaláztól kezdve az extrém félelmen át szereplési undorig terjedő tüneteket”, vallja Marie-Luise Dierks, a hannoveri orvosi egyetem Népegészség szakának professzora. Ugyanez érvényes nonverbális szereplési összefüggésben is: ismert tény, hogy a sportolók a tréning alkalmával rendszerint jobb teljesítményt nyújtanak, mint a versenyen, ahol a közönség figyelme övezi őket. A következő lista megmutatja, hogy hányféle teljesítmény-területen jelentkezhetnek szereplési problémák. Ebből kiderül, mennyire fontos és hasznos lehet az ember életminőségének valamint esélyeinek növelésére és kiegyenlítésére alkalmazott egy-egy gyors-intervenció. A potenciális stressz-faktorok szerepléskor a következők lehetnek:

• Beszédek és előadások

• Prezentációk

• Személyes interjúk

• Assessment-center-ek

• Konfliktus-beszélgetések

• Vizsgák, illetve záróvizsgák az iskolában, képzéseken, és a főiskolán/egyetemen

• Fellépések művészeti összefüggésben

• Sportversenyek

Az utóbbi években rengeteg gyakorlati példa megerősítette, hogy a wingwave-módszer gyors és hatékony coaching-eljárás lehet különböző szereplési szituációkban a félelem és az elutasítás leküzdésére. A módszertant igénybe vették már tanulók, diákok és dolgozó emberek egyaránt egyéni karriercéljaik eléréséhez.

A gyakran emlegetett gyors és pozitív hatások tudományos alátámasztását a hamburgi diplomás pszichológus, Nadia Fritsche végezte el, aki diplomamunkájában vizsgálta a wingwave-coaching profi színészek lámpalázára és diákok vizsgadrukkjára tett hatását. A tanulmány kezdetén teszteket végeztek a tesztalanyokon, akik egy fontos vizsga vagy egy szakmai prezentáció előtt álltak. Mindegyik tesztalany félelem és lámpaláz tüneteket produkált. Mind a 13 személy átesett egy vizsga- illetve fellépési szituáción úgy, hogy nem kapott semmilyen coachingot. Ekkor az izgalmi állapot változatlan maradt, ahogyan egy azonnali lekérdezés mutatta. Ezt követően minden résztvevő kapott átlagosan kétórányi wingwave-coachingot, amelyet hat különböző coach vezetett le. Majd a tesztalanyok újra vizsga- illetve szereplési- helyzetbe kerültek, mely előtt és után is tesztelték őket. A hatás tartósságának vizsgálatára három héttel később újra megismételték a tesztet a következő három hipotézis alapján.

1. A wingwave-módszertan segítségével eltűnik a lámpaláz és a vizsgadrukk. Erősen szignifikáns változás következik be, melyek a coaching előtti és utáni tesztek között mutatkoznak meg. A félelem, az idegesség és a kétségek egyértelműen csökkennek, a magabiztosság ezzel párhuzamosan nő.

2. A módszertan hatása független az alkalmazó személytől. Az eredmény szignifikáns eredményt mutat azt illetően, hogy a „coach” személye, mint faktor nem jelent váltóhatást. A hatás egyértelműen a wingwave-módszertannak köszönhető.

3. Azonos felkészültséget feltételezve, a módszer hatékony, függetlenül a lámpaláz okától. A 13 tesztalanyból 12 megerősítette, hogy jól vagy nagyon jól felkészült a vizsgára. Tehát a pozitív hatás kizárólag a vizsgált jelöltek mentális állapotának javulásával magyarázható. Habár a tesztalanyoknak különböző okuk volt a félelemre, azonos mértékben profitáltak a coachingból, ami szintén a wingwave-coaching személyre szabott és pontos jellegének köszönhető.

2006 őszén Marie-Luise Dierks, népegészség-professzor vezetésével megvizsgáltuk a prezentációs tréningek hatását a résztvevők szereplési magabiztosságára nézve. A kontrollcsoport megkapta a „klasszikus” tréninget, az intervenciós-csoport tagjai számára beépítettünk háromórányi wingwave-coachingot az egyébként mindenben megegyező tréning menetébe. Vizsgáltuk, a wingwave-elemek valóban javítják-e a tréning sikerességét, vagy a pozitív irányú változáshoz önmagában az is elegendő, hogy az egyén részt vesz egy prezentációs tréningen.

A sikert egyrészről a vérnyomás változásának kimutatása, másrészről releváns pszichológiai tesztek igazolják. A tréning előtt és után a résztvevők számukra idegen hallgatóság előtt tartanak egy-egy prezentációt.

A vérnyomás-változások egyik csoportnál sem mutattak szignifikáns eredményt – érdekes módon még azoknál az egyéneknél sem, akik prezentációjuk során a második körben magabiztosabbnak érezték magukat, ami valószínűleg az úgynevezett „pozitív lámpaláz” létezésének köszönhető. A pszichológiai tesztek kimutatták, hogy mindkét csoport mérhető módon profitál a prezentációs tréningből, és a „wingwave-csoport” valamelyest jobb eredményt mutat a félelem-érték csökkenését illetően. A „wingwave-csoport” a pozitív érzelmek tekintetében egyértelmű és szignifikáns különbségeket mutat a jövőbeni szereplési szituációt illetően: öröm, nyugalom és magabiztosság. Az eredmények egybecsengenek Nadia Fritsche kutatási megállapításaival.

Marie-Luise Dierks: „A kontrollcsoport láthatóan pozitívabb volt az elején, de nyilvánvalóan elveszítette lelkesedését a tréning során, míg a beavatkozási-csoportban nőtt a pozitív érzelmek aránya. Azok a tesztalanyok, akik a tréningen felül wingwave-coachingon is részt vettek, sokkal boldogabbak, higgadtabbak, és sokkal magabiztosabban, illetve pozitív elvárásokkal vágnak bele az előadásba, miközben félelmeik és a stressz testi jelei nagymértékben visszahúzódnak. Ezen felül – a négy hónappal későbbi, kvalitatív záróvisszajelzés eredményei alapján – fejlődött életerejük, nyitottságuk és boldogság-érzetük, jobban hittek saját képességeikben, és pozitív impulzusokat kaptak az élet más területeire vonatkozóan is.”

Egy 2004-ben készült kérdőív is alátámasztja a wingwave-coaching pozitív hatásait: az ügyfelek 70 százalékánál még hat hónappal később is fennáll az elért pozitív változás. A legtöbb ügyfél otthon is alkalmazza a wingwave-módszert, ön-coaching formájában a wingwave-CD segítségével.

A magas teljesítményt igénylő területeken is bevethető a wingwave, az érzelmi-coaching elemeként. Így például Günter Klein, wingwave-coach és sport-docens alkalmazta a módszert, amikor a német kézilabda válogatott a világbajnoki döntőre készült (lásd K& S, Heft 2007/4). A Volkswagen-konszern négy évvel ezelőtt szintén bevezette a módszertant a teljesítmény-menedzsment területén, az úgynevezett „Group Executive Program” keretein belül. Ez egy egyéves nemzetközi fejlesztési program, amely az összes márka, régió és társaság bevonásával támogatja a menedzsment-potenciállal rendelkező vezetőket a konszernen belül, akik évente körülbelül harmincan vannak, és napi teendőik mellett vesznek részt a programban. A résztvevők számára az utolsó állomás jelenti a legnagyobb kihívást, amikor Németországban kell beszámolniuk konszern-releváns projektjük eredményéről angol nyelven, magas beosztású konszernen belüli hallgatóság előtt, akik a konszern előjárói és gyakran maguk az elnökök is lehetnek. Sok előadó először látja „élőben” ezeket a magas beosztású személyeket, és jó néhányuknak nem anyanyelve az angol. Ezek a faktorok és a rendezvény kereteinek egyedisége bizonyos résztvevőknél enyhe vagy akár súlyos lámpalázat okozhatnak. Éppen ezért az előadók a belső felkészítés mellett két nappal saját prezentációjuk előtt részt vesznek egy coachingon, és lehetőséget kapnak a wingwavecoaching által optimális érzelmi stabilitást elérni a „végső prezentációra”.

A coaching kezdetén a coach az ügyféllel közösen feldolgozza a „Stressz-faktorok csekklistáját”, amely az individuális szereplési stressz-kioldók felkutatását jelenti az úgynevezett O-gyűrű teszt segítségével, amely egy speciális, kineziológiai izomteszt. Ez a tesztelési eljárás azt is megmutatja, hogy az ügyfél mely individuális erőforrásai alkalmasak bizonyos faktorok semlegesítésére. A gyengeség-reakció azt jelenti, hogy az erőforrások nem elegendőek, az erő-reakció pedig azt, hogy az ügyfél az adott szereplési faktort képes a szó szoros értelmében legyűrni. Az említett O-gyűrű teszt hatékonyságát tanulmányok bizonyítják. Ezért nagyon megbízható eljárásnak számít.

Lehetséges stressz-faktorok csekklistája:

• Bizonyos személyek a hallgatóság körében / bizonyos kommunikációs partnerek

• Hallgatóság mérete („túl kevés néző”, például üres székek)

• Egyéni érzelmi rezonancia a hallgatóság reakcióira

• A partner érzelmi rezonanciája

• Saját viselkedés és állapot

• Önkép

• A terem adottságai (méret, fényviszonyok, székek elrendezése stb.)

• Kellékek / technika (sportolók esetében például labda, ütő stb.)

• Tanulók és diákok esetében: tananyag, könyvek, kéziratok

• Bizonyos témák

• Idegen nyelvek és stressz-szavak

• Időfaktor (például öt perccel az előadás előtt teszteljük az aktuális idegállapotot)

• Megjelenés, beleértve a ruházatot is

• Testbeszéd és gesztikuláció (elsősorban sportolók esetében)

• Előre nem látható történések kezelése

• Katasztrófa-fantáziák

• Korlátozó hiedelmek

• Hitetlenség a pozitív hiedelmeket illetően

• A saját belső hang hatásai

Valószínűleg mostanra sok olvasóban megfogalmazódott: A wingwave valójában egy módszertani kombináció, mely a már említett „bilaterális O-gyűrű teszt”, a Neuro Lingvisztikus Programozás (NLP) és a bilaterális agyfélteke-stimuláló beavatkozások összességéből áll, melynek célja a két agyfélteke optimális együttműködésének irányítása. A coachok az esetek többségében az úgynevezett „éber REM fázissal” (REM: Rapid Eye Movement) alkalmazásával dolgoznak, amelyben a coacholt szeme előtt gyors ide-oda integető mozdulatokat végeznek. Mivel a tekintet követi a kézmozgást, éberen ugyanabba a megoldás-orientált, kreatív állapotba kerülünk, amelyet az agyunk az álom-fázisban rendszerint beíndit. Ezzel egyidejűleg az ügyfél a feltárt teljesítmény-blokkoló stresszfaktorokra vagy fontos célokra koncentrál, amelyek a beavatkozás által érzelmi biztonsággal és a megoldhatóság szubjektív érzésével párosulnak.
A wingwave-coachok az évek alatt végzett számos tesztelési folyamat eredményeképpen újra és újra megállapították, hogy a szereplési félelmeknek, illetve a vizsgadrukknak nem áll semmilyen stressz-faktor a hátterében. Sokkal inkább beszélhetünk a személyiségből és a személyes történetből adódó sokféle és egyedi kiváltó okról: az egyik ügyfélnek a hallgatóság nagysága okoz problémát, a másiknak beszédproblémáéi támadnak prezentáció közben, egy harmadiknak bezártság-érzete támad az alacsony belső magasságú termekben, megint mások bizonyos témák, szakszavak vagy egy-egy idegen nyelv hatására blokkolnak le. A legtöbb esetben a sikerhez elegendő egy vagy két stressz-kioldó azonosítása, és ezek személyes érintettségének „elintegetése”. A stressz problematikáját mélyrehatóan kell vizsgálni abban az esetben, ha csupán a külső stressz-kioldókra sikerül hatást gyakorolni. Amennyiben a gyűrűteszt még mindig gyengeséget mutat, a coach folytatja a tesztelést, és feltérképezi a reakció hátterét, ahogyan ezt a joghallgató Barbara esete példázza.

Más ügyfelekkel ellentétben Barbara tisztában volt azzal, mely stressz-kioldó okozza bizonytalanságát:

„Amikor az egyetemi előadóban kell prezentálnom valamit, magabiztos vagyok és kreatív, de amikor más helyszínen kell beszélnem, azonnal beleremeg a lábam – még akkor is, ha maximálisan felkészült vagyok”.

Az izomteszt segítségével tíz percen belül kiderült, hogy a stresszt az úgynevezett rejtettemlék okozza, mely kisiskolás korához köthető. Sokak számára ismerős lehet a következő matematikai játék az általános iskolából: minden diák áll, a tanár pedig egyszerű számításokat kérdez, és amelyik diák meg tudja oldani a példát, az leülhet. Ez remek érzés azoknak a gyerekeknek, akik már ülnek, de szörnyen kellemetlen azoknak, akik a játék végéig állva maradnak. A rossz közérzet sajnos olyan mértékű stresszt okoz, hogy az „állva maradó” egyre kevésbé képes koncentrálni, és kiszámolni a helyes eredményt. Ha túl sokáig játsszák a játékot, az gyakorlatilag mentális zsákutcába torkollik.
Vajon hogyan alakulhat ki egy kellemetlen matek-játékból felnőttkori szereplési bizonytalanság? Ahhoz hogy ezt megértsük, agyunk logikáját kell követnünk, amely befolyásolja pszichénket. Ebben a folyamatban az emberi agy limbikus rendszere fontos szerepet játszik, mivel ott landol minden beérkező információ és érzelmi élmény – mégpedig a hippokampusz területén. Manfred Spitzer agykutató a hippokampuszt egy e-mailszerverhez hasonlította: a bejövő ingerek „itt parkolnak”, ameddig a „számítógép” a kortex, vagyis a gondolkodó-agy „letölti” azokat.

 

 

Ennek során a letöltési-skálán sorban jelennek meg a zöld négyzetek, az úgynevezett „letöltési kockák”. Ha a sáv telítődött, akkor az ingerek sikeresen „letöltődtek a szerverről”, és rendelkezésre állnak: vagy további feldolgozásra kerülnek, vagy elmentjük őket, esetleg törlődnek, mivel nem fontosak a számunkra.

Download

Megtörténhet azonban, hogy valaki olyan mennyiségű adatot küld a szerverre, hogy a letöltés egy ponton megreked. A kis zöld négyzetek száma nem növekszik tovább, a folyamat stagnál, az inger tehát a szerveren marad. A nagyagy számára egy megrázó élmény ugyanilyen adatmennyiséget jelent, így megáll a „letöltődés”, hiszen túl komplex és megterhelő a feladat. Az élmény a limbikus rendszerben megragad a hippokampusz szintjén, és hosszabb időre beágyazódik a rövidtávú memóriánkba. Így mi emberek gyakran olyan élesen emlékszünk évekkel ezelőtti kellemetlen élményekre, mintha azok tegnap történtek volna: a hangok, a képek és elsősorban a kellemetlen közérzet intenzitása változatlan. A feldolgozatlan események gyakran „torkunkon akadt csontként” betegítenek meg bennünket.

Barbara prezentációs lámpalázának kiváltó oka valójában a szintezett, modern előadóterem volt. Itt ugyanis állva kellett prezentálnia, miközben a hallgatóság és a professzor asztaloknál ül.
Ily módon az előadó csupán a hallgatóság fejét látja. Barbara limbikus rendszerében ez az optikai benyomás azzal a stressz-emlékkel párosult, amelyet az iskolában átélt: „Ó, milyen szörnyű – a többiek ülnek, és én vagyok az egyetlen, aki áll!!!! Ez azt jelenti, amit egykor a matek-játék kapcsán már megtanultam: ’Egyedül te vagy a teremben, aki olyan buta, hogy blamálnia kell magát!’” Természetesen ez a felismerés nem verbális, hanem automatikus és érzelmi – vagyis limbikus. Az előadó valójában úgy érzi, „kikapcsolt”, és nem érti, mi történt vele.

A wingwave-intervenciók esetében a coach teszteli, milyen érzelem okozza a blokkoló emléket. A pontos eljáráshoz fontos meghatároznunk, hogy nem csupán diffúz rosszközérzetről van szó, hanem kezelnünk kell a folyamatosan fellépő „berögzött” érzelmeket is, melyre az éber REM-fázis alkalmazása megoldást nyújt. A „wingwavesorozatok” már egy percen belül képesek az érzelmek megváltoztatására. Barbara esetében ez a következőképpen történt: düh, önvád, harag, felszabadultság és megkönnyebbülés. Érdekes módon a blokádot kiváltó érzelmek között a „félelem” nem szerepelt. A stresszérzelmek a „test-szkennelés” során teljesen különböző testi megnyilvánulási formákat mutatnak, ezért a lehető legpontosabban kell tesztelni és az éber REM-fázisok által mozgásba hozni őket. Ha sikerül ezt a „limbikus” érzelmi blokádot gyorsan „elintegetni” a beavatkozás során fellépő változás segítségével, a wingwave-módszertan láthatóan hatékonyabb javuláshoz segíti hozzá az ügyfelet. A hatékonyság elérése érdekében nagyon fontos, hogy a beavatkozást „rapid” módon, vagyis rapid gyorsasággal végezzük el, így a REM-fázisok alatt lezajló feldolgozási folyamat az idegsejt-adatokat illetően hamarabb végbemegy.

Az összességében pontos eljárás lehetővé teszi a gyors és egyidejűleg tartós, pozitív hatás elérését a lehető legkevesebb módszertan alkalmazásával, amelyet maga a wingwavemódszertan elnevezése is tükröz: egy pillangó szárnycsapása kis energia-befektetéssel képes komoly hatást elérni. A fontos csupán az, hogy a szárnycsapás a megfelelő pillanatban és a megfelelő helyen történjen ahhoz, hogy „agyhullámokat”, vagyis „szellemi hullámokat” váltson ki, amelyek átlendítik az ügyfelet a beállt blokádokon, illetve megnövekedett kreativitást és jó közérzetet eredményez.

 

 

Forrás:

www.besser-siegmund.de

www.wingwave.com

Besser-Siegmund-Institut

a DIN EN ISO 9001 szerint képzések és továbbképzések lebonyolítására és koncepcionálására valamint egyéni – coachingok érvényességi területére tanúsítva.

az ECA (European Coaching Association) által elismert tanár – intézet